Mintagyűjtés hazai hullóporos eredetű rétegsorokból

Beremend

A mintegy 18 méter vastagságú lösz–paleotalaj sorozat jelentős eróziós hiátussal elkülönített, alsó 12 méterének rétegsora sötét sárga, rózsaszínes löszökből és vörös talajokból áll. A löszök sötétebb színe, tömörödöttebb szerkezete, a benne található nagyméretű (30–40 cm átmérőjű) mészkonkréciók és az egykori talajosodottabb szinték le-pusztulását jelző mészfelhalmozódási szintek gyakorisága a felső- és középső-pleisztocén löszökétől eltérő jelleget tükröz.
A valódi vörösagyagok kibukkanásai a karsztos mezozoos alaphegység (Nagyharsányi Mészkő Formáció) hasadékkitöltéseire korlátozódnak, melyek a ma is aktív bányászat során feltáródnak és megsemmisülnek. A vörösagyag feküjében és alsó részében a bérbaltaváriumi száraz-meleg, sivatagi környezet hatását tükröző inszolációs mészkő- és csontbreccsa (gyakori Arvicolidae sp. és Muridae sp. elemekkel) található. Közvetlen rétegtani kapcsolat a Beremenden vizsgált vörösagyagok és löszök között nincsen (Marsi I. – Koloszár L. 2004), de az üledékhiány mértéke nem egyértelmű. Azonban a hasadékkitöltések vöröses agyagai és a lösz–paleotalaj sorozat vörös talajai az ásványtani elemzések alapján korrelálhatók egymással (Dezső, J. et al. 2007), kialakulásuk pedig hasonló, környékbeli talajok vizsgálata szerint vagy a szavanna és az arid öv határán (Koloszár L. – Marsi I. 1999) vagy mediterrán klímán (Marsi I. 2000) történt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése