Szokatlan porviharos események a Kárpát-medencében 2013-tól napjainkig

Az 1979 és 2011 közti vizsgálati időszakban 130 szaharai porviharos eseményt sikerült hazánk légkörében azonosítani. A poros események száma évenként jelentős eltérést mutatott, ellenben a szezonalitásában egyértelműen jelentkezett a térségre várható tavaszi, illetve nyári maximum.



A tavaszi és nyári maximum megjelenése és a határozott téli minimum jó egyezésben állnak a Szahara és a Száhel régió legaktívabb forrásterületeinek szezonális jellemzőit ábrázoló, napi adatsorokból szerkesztett regionális havi átlagtérképekkel. Az időszakra jellemző konvektív aktivitás és a termikus egyenlítő (összeáramlási zóna) északra tolódásához köthető szélerősség növekedés kapcsán a szaharai légkör csaknem porral telítetté válik.



A hazánk területén azonosított poros események döntő többsége csupán a műholdas mérési adatsorokon felismerhető, a felszínről nem észlelhetők, különösen nem szabad szemmel. Néhány esetben a kimosódás elszínezheti a csapadékot, mely a felszíni tereptárgyakon lerakódhat. Egyes alkalmakkor szokatlan légköroptikai jelenségeket okozhat a sivatagi por jelenléte (pl. légkör áteresztőképességének csökkenése, homályosság, Bishop-gyűrű). A 2013-as év során, illetve 2014 elején több olyan szaharai poros helyzet is kialakult, mely mindenki által észlelhető volt és a média is számos alkalommal beszámolt a szaharai porról, a nagy területeket érintő kimosódásról.



2013 áprilisának végén egy nagykiterjedésű anticiklon formálta hazánk időjárását. A leszálló áramlatok hatására kialakult száraz, meleg és felhőtlen időképet a halványsárga színű, homályosnak tűnő légkör tette különlegessé. A BSC DREAM 8b porszimulációk április 26-tól egészen május 5-ig folyamatosan szaharai port mutattak hazánk légkörében. A szokatlanul hosszú időn keresztül fennálló délnyugati áramlás hátterében egy DNy-Európa és ÉNy-Afrika fölött képződött ciklon és ennek az alacsonynyomású légköri képződménynek a kelet felé történő mozgását akadályozó kiterjedt anticiklon álltak. A két eltérő nyomásviszonyú légköri központ között csaknem két hétig állandósult a délnyugatias áramlás, mely során hatalmas mennyiségű szaharai por érkezett algériai, tunéziai és líbiai forrásterületekről a Kárpát-medence légkörébe.
Nem sokkal az előző poros esemény után, még két szaharai porviharos epizódot azonosítottunk május végéig. Május 19-én egy É-Afrikától É-Európáig húzódó, nagykiterjedésű, kelet felé mozgó ciklon előoldalán érkezett sivatagi eredetű poranyag hazánk légkörébe, mely hasonlóan az előző esethez a légköri átlátszóságot csökkentette. Nem úgy, mint a május 29-én és 30-án észlelt nedves kimosódással együtt járó eset. Ekkor az ország keleti feléből számos helyről jelentettek gépjárművek szélvédőjén, tetőablakokon és egyéb tereptárgyakon észlelt pirosas színű, finomszemcsés lerakódást. Az esemény hátterében egy hosszú időn keresztül Közép-Európa fölött tartózkodó, mély ciklon állt, mely egy rendkívül lassan mozgó planetáris hullám alacsonynyomású részén alakult ki. (A ciklonhoz kapcsolódó heves esőzések váltották ki a júniusi dunai árhullámot 2013-ban.) Ezzel egy időben, az Atlasz-hegységtől délre kialakult egy ún. Sharav ciklon, mely ciklontípus a Földközi-tenger keleti medencéjének tavaszi és nyári porkitöréseiért felelős. A sekély, észak-afrikai eredetű alacsonynyomású rendszer szokásos nyugat-keleti irányú mozgáspályáját – és ezáltal az előoldalán szállított szaharai poranyag sodródását – a Kelet-Európa meteorológiai helyzetét meghatározó ciklon északi irányba térítette el. A szaharai por a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medence keleti felében mosódott ki nagymennyiségben, a gyűjtött mintákban kifejezetten nagyméretű (35–40 µm) kvarc szemcséket is azonosítani lehetett.
2014 februárjában szintén jelentős mennyiségű szaharai por által elszínezett csapadék hullott hazánk területén. Egy, a jet-stream szokatlanul délre lenyúló szárnyáról lefűződött magassági hidegcsepp alakult ki, melynek következtében eső, hó- és porviharok alakultak ki ÉNy-Afrikában. Az északnyugati irányba mozgó alacsonynyomású rendszer hatalmas mennyiségű port juttatott a levegőbe algériai és tunéziai forrásterületekről. Mivel a rendszer további keleti irányú sodródása az ÉK-Afrika fölött elhelyezkedő magasnyomású központ által blokkolva volt, a porral telített légtömegek észak felé sodródtak tovább, és február 19-én érték el a Kárpát-medencét. A 2013. május végi kimosódással ellentétben, poranyag jellemzően finom-kőzetliszt és agyag-frakciójú szemcsékből állt össze. Ehhez hasonló szinoptikus meteorológiai hátterű esemény alakult ki 2014 novemberének végén is, melynek végeredménye nem a kimosódott poranyag miatt vált ismertté, hanem az elmúlt évtizedek legpusztítóbb ónos esője okán (részletes meteorológiai elemzés). Ebben az esetben Marokkóban áradások alakultak ki, majd a délnyugati áramlással megérkező porral telített szaharai légtömegek jelentős meleg advekcióhoz vezettek.


Európa más térségeiben is tapasztalhatóak voltak érdekes, átlagostól eltérő szaharai porviharos események. Ilyen volt például 2014 áprilisában a Nagy-Britanniában tapasztalt eset, mely során (részben az afrikai por miatt) Londonban szmogriadót is elrendeltek. 
A Földközi-tenger légkörében közel sem nevezhető ritkának a szaharai por, de két esemény kiemelt figyelmet érdemelt. 2014 novemberében a középső részmedencében mediterrán trópusi ciklon, „medikán” (mediterrán hurrikán) képződött, előterében intenzív porkifúvást okozva Líbia és Egyiptom partjainál. 2015 februárjában pedig a Földközi-tenger keleti medencéjét érte el egy, évek óta nem látott intenzitású, rendkívül látványos porvihar. A műholdfelvételeken az összefüggő porcsóva az afrikai kontinenstől a Fekete-tenger északi partvidékéig felismerhető volt.



(A kutatást az OTKA PD108708 számú projektje támogatta.)

További részletek: Varga, Gy., Cserháti Cs., Kovács, J., Szeberényi, J., Bradák, B. (2014). Unusual Saharan dust events in the Central European Carpathian Basin in 2013 and early 2014. Weather 69. (11) pp. 309-313.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése