A vörös bolygó felszínén az ősi víz nyomaira bukkantak egy 45 négyzetkilométer kiterjedésű sós üledékekkel fedett egykori tómeder formájában.
A kiszáradt medreket előszeretettel keressük a Földön is, mivel nagyszerű porkibocsátási régióként szolgálnak. Bolygónkon ezeknek a döntő többsége a pleisztocén csapadékosabb időszakaiban még teljes kiterjedésében vízzel borított volt, mára ez megváltozott. Kiszáradtak és ontják magukból a finomszemcsés ásványi törmeléket.
Ezeknek a kiszáradt tómedreknek a száma azonban nem csak a természetes eredetű glaciális-interglaciális váltás miatt emelkedett meg, hanem napjainkban is egyre több helyen figyelhetjük meg mindezen kiszáradási folyamatokat. Ilyen pl. a legutóbbi eset is az Egyesült Államok DNy-i körzetéből, ahol a Kalifornia-Oregon határon elhelyezkedő Goose-tó vize tűnt el és vált csupasz, kopár sós mederré a tó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.