Szokatlan intenzitású porkiülepedés a Kárpát-medencében

A hazánk területén azonosított poros események döntő többsége csupán a műholdas mérési adatsorokon felismerhető, a felszínről nem észlelhetőek, különösen nem szabad szemmel. Néhány esetben a kimosódás elszínezheti a csapadékot, mely a felszíni tereptárgyakon lerakódhat. Egyes alkalmakkor szokatlan légköroptikai jelenségeket okozhat a sivatagi por jelenléte. 2013-tól több olyan szaharai poros helyzet is kialakult, mely mindenki által észlelhető volt és a média is számos alkalommal beszámolt a szaharai porról, a nagy területeket érintő kimosódásról. Most a 2015-2016-os időszak eseményeit tekintjük át.

2015. szeptember 19-én a csapadékkal szaharai por mosódott ki hazánk területén. A trajektória-számítások és helyi, meteorológiai jelentések alapján megállapítható volt, hogy az Atlasz hegység láncai közt húzódó Hautes Plaines fennsíki területe volt a forrás, innen egy ÉNy-Európa felől dél felé lehúzódó légköri teknő délkeleties áramlási rendszere szállította a poranyagot Közép-Európa irányába. A kiülepedett anyagból vett minták elemzése kimutatta, hogy a modális kör-ekvivalens szemcsemérete a pornak ~20 µm volt. A jellegzetes széláltali szállítást tükröző szögletes, enyhén lekerekített alak jól megfigyelhető volt a Malvern Morphologi G3-ID felvételeken. A különálló, egyedi szemcsék populációján kívül egy főként aggregátumokból álló csoport is elkülöníthető volt az alaktani paraméterek alapján. Az ezeket az aggregátumokat felépítő finomabb szemcsék szállítása tehát nem különállóan, hanem összetapadva történt. Feltételezhetjük, hogyha nem az automata képfeldolgozáson alapuló műszert alkalmaztuk volna szemcseméret meghatározásra, hanem például a lézer-diffrakciós készüléket, akkor ezek az aggregátumok a mérés közben szétestek volna. Az így mért kisebb szemcseméret már nem tükrözte volna a szállítóközeg energiáját és hamis képet kaptunk volna az áramlási rendszerről.
2016. február 21-én egy markáns porkitörés hatására szokatlanul nagy mennyiségű por ülepedett ki Spanyolország egyes régióiban. Mindennek hátterében ismét egy magaslégköri teknőről lefűződő hidegcsepp állt. Ennek a kimélyült légköri központnak az előoldalán hatalmas mennyiségű poranyag került a légkörbe a Tell- és a Szaharai-Atlasz közt húzódó felföldi, időszakos sós tavak területéről. Két nappal később, 2016. február 23-án érte el ez a légtömeg hazánkat, ahol rendkívül intenzív porkimosódás történt. Kiülepedő vöröses-sárgás üledék a parkoló autókat és minden egyéb szabadon hagyott tárgyat belepett. Begyűjtött minták granulometriai jellemzőit az uralkodó agyag és finom kőzetliszt méretű frakciók dominanciája határozta meg, melyben a kvarc, kalcit és dolomit ásványok voltak uralkodók. A log-normális szemcseloszlás görbe módusza 10 mikron környékén alakult. A szemcsék konvexitása magasabb értéket mutatott, mint a 2015. szeptember 19-i esemény mértek, mely magasabb különálló szemcse/aggregátum arányra utal (értsd az egyedi szemcsék száma magasabb volt ez utóbbi eseménykor).
Ugyancsak 2016 februárjában, 29-én egy újabb intenzív szaharai porkimosódásos epizód érte el hazánkat. A sárgás poranyag algériai és tunéziai forrásterületekről, egy a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött elhelyezkedő és szinte egy helyben örvénylő mély ciklon előoldalán áramlott a Kárpát-medencébe (2-es típusú porviharos esemény). A kvarc szemcsék egyértelmű dominanciájával jellemezhető minták kör-ekvivalens modális szemcsemérete 8 mikron körül alakult.
A 2016-os porkimosódásos epizódoknak még korán sem volt vége ezzel a két februári eseménnyel. Április elején a Földközi-tenger nyugati és középső medencéje fölött több napon keresztül igen magas porkoncentráció volt megfigyelhető. Az ehhez a helyzethez párosuló erőteljes meridionális áramlás hatására 2016. április 7-én ismét szaharai porral telített csapadék hullott hazánk területén. Egy az Atlasz déli lábánál képződött sekély, majd egyre inkább kimélyülő és északkeleti irányba mozgó alacsonynyomású légköri központ előoldalán érkezett meg a nagymennyiségű líbiai eredetű port szállító légtömeg a Kárpát-medencébe. Az erős déli-délnyugati áramlás kialakulásában kezdetben a Skandináv-félsziget fölött elhelyezkedő kiterjedt ciklon, valamint a Délkelet-Európa felett megfigyelhető anticiklon is szerepet játszott. 
2016. június 20-án hullott csapadék ismét szaharai port mosott ki, mely a gépkocsik szélvédőjén és az esőnek kitett tereptárgyakon ismét jól megfigyelhető volt. A legerősebb délnyugati áramlás az afrikai kontinens északnyugati részétől a Balkán-félszigetig terjedő magasnyomású régió és az Európát kettészelő hullámzó frontálzóna között alakult ki, mely későbbiről egy olaszországi központú légörvény is lefűződött. A poranyag forrása az Atlasz déli előtere volt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.