Éghajlatváltozás és a téli szaharai por hazánk légkörében

A behavazott Szaharai homokdűnék képe ellepte a világhálót. Szaharai porral telített légtömegek száguldanak a Földközi-tenger fölött és lepik be az Alpok havas hegycsúcsait, majd mosódnak ki hazánk területén. Felfordult a világ? Mi történik itt?
Szaharai poranyag az észak-afrikai forrásterületek felől évente néhány alkalommal éri el a Kárpát-medencét. Ezek a porviharos események egy jellemző tavaszi-nyári szezonális eloszlással jellemezhetők. Az elmúlt években mégis egyre több alkalommal figyelhettünk meg őszvégi-téli, jelentős porkimosódással együtt járó epizódot.
Ennek hátterében az egyre nagyobb délies amplitúdójú magaslégköri áramlásokat sejtjük. 

Fénykép: Zinnedine Hashas

2014 februárjában jelentős mennyiségű szaharai por által elszínezett csapadék hullott hazánk területén. Egy, a jet-stream szokatlanul délre lenyúló szárnyáról lefűződött magassági hidegcsepp alakult ki, melynek következtében eső, hó- és porviharok alakultak ki ÉNy-Afrikában. Az északnyugati irányba mozgó alacsonynyomású rendszer hatalmas mennyiségű port juttatott a levegőbe algériai és tunéziai forrásterületekről. Mivel a rendszer további keleti irányú sodródása az ÉK-Afrika fölött elhelyezkedő magasnyomású központ által blokkolva volt, a porral telített légtömegek észak felé sodródtak tovább, és február 19-én érték el a Kárpát-medencét. A poranyag jellemzően finom-kőzetliszt és agyag-frakciójú szemcsékből állt össze. 

Ehhez hasonló szinoptikus meteorológiai hátterű esemény alakult ki 2014 novemberének végén is, melynek végeredménye nem a kimosódott poranyag miatt vált ismertté, hanem az elmúlt évtizedek legpusztítóbb ónos esője okán. Ebben az esetben Marokkóban áradások alakultak ki, majd a délnyugati áramlással megérkező porral telített szaharai légtömegek jelentős meleg advekcióhoz vezettek.

2016. február 21-én egy markáns porkitörés hatására szokatlanul nagy mennyiségű por ülepedett ki Spanyolország egyes régióiban. Mindennek hátterében ismét egy magaslégköri teknőről lefűződő hidegcsepp állt. Ennek a kimélyült légköri központnak az előoldalán hatalmas mennyiségű poranyag került a légkörbe a Tell- és a Szaharai-Atlasz közt húzódó felföldi, időszakos sós tavak területéről. Két nappal később, 2016. február 23-án érte el ez a légtömeg hazánkat, ahol rendkívül intenzív porkimosódás történt. Kiülepedő vöröses-sárgás üledék a parkoló autókat és minden egyéb szabadon hagyott tárgyat belepett. Begyűjtött minták granulometriai jellemzőit az uralkodó agyag és finom kőzetliszt méretű frakciók dominanciája határozta meg, melyben a kvarc, kalcit és dolomit ásványok voltak uralkodók. A log-normális szemcseloszlás görbe módusza 10 mikron környékén alakult. A szemcsék konvexitása magasabb értéket mutatott, mint a 2015. szeptember 19-i esemény mértek, mely magasabb különálló szemcse/aggregátum arányra utal (értsd az egyedi szemcsék száma magasabb volt ez utóbbi eseménykor).

Ugyancsak 2016 februárjában, 29-én egy újabb intenzív szaharai porkimosódásos epizód érte el hazánkat. A sárgás poranyag algériai és tunéziai forrásterületekről, egy a Földközi-tenger nyugati medencéje fölött elhelyezkedő és szinte egy helyben örvénylő mély ciklon előoldalán áramlott a Kárpát-medencébe. A kvarc szemcsék egyértelmű dominanciájával jellemezhető minták kör-ekvivalens modális szemcsemérete 8 mikron körül alakult.

Ehhez hasonló események 2018-ban sem maradtak el. A szaharai porral telített légtömegek januárban és februárban is érkeztek, majd a csapadékkal ismét nagymennyiségű porkimosódással együtt járó eseményeknek lehettünk szemtanúi. A magaslégköri teknőről lefűződő hidegcsepp következtében az algériai Ain Sefra városát 1979 óta harmadszor és negyedszer borította be a hó, külön érdekes, hogy az ezt megelőző két "havas év" 2016 és 2017 volt. Ugyanez a légköri rendszer hatalmas mennyiségű poranyagot emelt a magasba, mely a kelet felé mozgó ciklon előoldalán, annak délies áramlásával útját vette Európa felé.

És hol van itt a klímaváltozás szerepe?

Megbízható műszeres mérési adatokkal az 1880-as évek óta rendelkezünk, azóta a globális átlaghőmérséklet csaknem 1˚C-ot emelkedett. Ennek a melegedésnek a döntő többsége az elmúlt 10-15 évben történt és a térbeli eloszlása sem egyenletes; a poláris területek melegedése többszöröse az alacsonyabb szélességek hőmérsékletváltozásának. A mérsékeltövi ciklontevékenységért felelős Rossby-hullámok alakulása a meridionális hőmérséklet függvényében változik, minél kisebb ez a különbség, annál lomhább, nagyobb amplitúdójú magaslégköri hullámok képződnek az arktikus amplifikáció miatt. 
Ha ez valóban így működik, akkor kettős következménye lehet a hazánkat érintő szaharai porviharos eseményekre vonatkoztatva: (1) a lassabb nyugat-keleti irányú mozgás révén tovább fennmarad a porviharos epizód kialakulásáért felelős szinoptikus meteorológiai helyzet; (2) a nagyobb délies kilengése egy ilyen magaslégköri hullámnak nagyobb valószínűséggel vezet a teknőről lefűződő hidegcsepp létrejöttéhez, mely a legintenzívebb porviharos események hátterében áll.